[ 9 ryu » Gyokko Ryu Kosshijutsu ]

Gyokko Ryu Kosshijutsu

a drágakő tigris iskolája

Az egyik legrégebbi iga-i iskola, sok más iskolára is hatással volt. A Kuden, a Gyokko Ryu szájhagyománya szerint egy alacsony termetű kínai palotaőr vagy hercegnő fejlesztette ki a technikákat a 900-as évek elején, melyeket japánba egy Cho Gyokko avagy Yo Gyokko (Yao Yu Hu) nevű kínai szerzetes vitte át. Az első japán nagymestere Tozawa Hakuunsai volt, aki 1156-1159 között bukkant fel. Nem tudjuk hogyan lett nagymester illetve hogy hol tanulta meg a Gyokko Ryu-t. A tudás generációkon keresztül szállt apáról fiúra, míg el nem jutott Sakagami Taro Kunishige-ig. Ő szervezte meg az iskolát és vezette 1532-től 1555-ig. Az iskola ezután Momochi Sandayu-hoz került a Momochi családból. Később a Toda család örökölte és így jutott el Takamatsu Toshitsugu-hoz, majd Hatsumi Masaaki-hoz.

Az iskolát a Kamakura-, a Nambokucho- és a Muromachi-periódusban a Suzuki család irányította. A XVI. században a Sakagami család kezébe került. 1532 és 1555 között Sakagami Taro Kuniushige rendszerezte a stílus módszereit és elnevezte Gyokko Ryu Shitojutsu-nak (shito-jutsu = technikák ujjheggyel). A következő feltételezett nagymester, Sakagami Kotaro Masahide 1542-ben életét vesztette egy csatában. Ennek következtében a cím Sougyoku Kan Ritsushi-hoz került (ismert Gyokkan Ritsushi-ként is). Sakagami Kotaro Masahide lett volna a nagymester a Koto Ryu Koppojutsu-ban is, de ezt nem érte meg és a Gyokko Ryu mesterei között is csak néhol említik meg. Sougyoku Kan Ritsushi, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Volt néhány tanítványa, akik a XVIII. században különböző iskolákat alapítottak a Gyokko Ryu-ra és más, Sougyoku által tanított módszerekre alapozva. A családfa szerint Gyokkan avagy Sougyoko Kan egyike a fő embereknek akik a Bujinkan ezen iskolájához kötődnek.

Bár igaz, hogy két másik iskola is, melyet Sougyoku Kan Ritsushi tanítványi alapítottak, végül Hatsumi Masaaki-hoz került, de a Gyokko Ryu mindig a saját útján haladt a Koto Ryu-val. Az iskolákat Toda Sakyo Ishinsai és Momochi Sandayu örökölte. Ezután az iskolák a Toda és a Momochi családok kezében maradt egészen addig, amíg el nem jutottak Takamatsu-ig, aki az utolsó volt a Todák közül, és aki végül Hatsumi Masaaki-ra hagyta örökül őket.

A Gyokko Ryu a Dai Nippon Bugei Ryu Ha szerint kosshi-jutsu, shito-jutsu és ninpo egyszerre. A Bujinkan-ban az iskola a taijutsu alapjai (Kihon Happo, Sanshin no Kata és Muto Taihenjutsu) miatt ismert a leginkább. Jellemző az iskolára a kosshi-jutsu (izmok és inak támadása) és a Shito-jutsu (ujjheggyel, különösen hüvejkujjal (= boshi, shito), történő támadás). Erős, gyors, köríves mozgásokat alkalmaz, küzdelemben nagy távolságot tart, a technikák sok mozgást kívánnak.

Egyszer, amikor Toda Shinryuken a fiatal Takamatsu-t oktatta, azt mondta neki, hogy a legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnia, az a nyolc alapvető technika. Ez a nyolc technika az alapköve Hatsumi sensei Bujinkan Budo Taijutsu-jának is. Ezeket a technikákat Kihon Happo-nak hívják.

A Toda és a Momochi család Iga-beli akcióinak köszönhető, hogy ezek az iskolák beleívódtak az Iga nindzsa tradícióiba. Egy másik történelmi kapocs az, hogy Takamatsu nagybátyja, Toda Shinryuken Masamitsu leszármazottja volt Tozawa Hakuunsai-nak. Toda Shinryuken Masamitsu azt tanította Takamatsu-nak, hogy a legfontosabb a Kihon Kata avagy a Kihon Happo technikáit tanulmányozni, mert ez minden harcművészet alapja. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a Kihon Happo magába foglal minden olyan módszert, ami hatásos valódi küzdelemben. Vannak benne védések, ütések, rúgások, csukló és könyök törések, illetve dobások.

A Gyokko Ryu módszerei a kosshi-jutsu-n (a test lágy részeinek támadása) alapulnak. Ennek a stratégiája nagyon különbözik a koppojutsu-étól, ami az ellenfél csontszerkezetére koncentrál. Amíg a Koppojutsu ki és belép a támadókörbe hogy jó szögben tudja támadni az izületeket, addig a kosshi-jutsu oldalra lép vagy az ellenfél mögé kerül hogy közel kerüljön a kyoshu-hoz (a test gyenge részei). A célpontok lehetnek idegpontok, de belső szervek vagy izmok kapcsolódási helyei is. Ez a rendszer valószínűleg azért alakult ilyenné, mert egy alacsony termetű személy hozta létre. Az erőt az ellentámadásoknál nem az izmokkal, hanem a csipő és a gerinc mozgatásával hozza létre. Ez például a védésben is megmutatkozik, ami egy erőteljes védésre koncentrál, ami kibillenti az ellenfelet az egyensúlyából hogy így elérhetővé tegye a test gyengébb pontjait (például Jumonji kata). Fontos részlet, hogy amikor közel kerül az ellenfélhez, a hátsó kéz mindig az arc előtt van hogy védje azt a támadásoktól. A Gyokko Ryu lényege, hogy ha sikerül izület által lefogni az ellenfelet, akkor az izületet a testhez szorítva lépésekkel körbetekeri az ellenfél testét az izületen. Mivel a lépkedés sok időt vesz igénybe, a mozgás előtt és közben idegpontokat támad. A mozgás a Gyokko Ryu-ban az ellenfél egyensúlyi pontja körül történik.

A Gyokko Ryu gyakran használja testfegyverként az ujjakat és az ujjbegyeket, ezért shito-jutsu, illetve boshi-jutsu. Ez többnyire a három hivatalos állásban, az Ichimonji no kamae-ban, a Jumonji no kamae-ban és a Hicho no kamae-ban is megmutatkozik, ahol a hüvelykujj mindig felfelé mutat. Ennek oka az energia szabad áramoltatása illetve a legerősebb ujjunk, a hüvelykujj támadó pozícióban tartása, és nem szabad akadozásnak lennie a mozgásban sem. A Gyokko Ryu-ban fontos a szív védelme. Ezért előnyösebb, ha a jobb láb van elől, mert így a test bal oldala messzebb kerül az ellenféltől és jól lehet védeni. (A Shosin no kamae, a Doko no kamae ("dühös tigris") és a Hanin no kamae is lehet hogy beletartozik a Gyokko Ryu-ba.)

A Gyokko Ryu sok részből áll. Az első lépés a Kamae no kata (állások) és a Taihen Kihon (esések). A következő lépés a Ki kata, másnéven Sanshin no kata. A Ki kata alapvető mozgásformákat tartalmaz az öt elemre alapozva. Ezek a mozgásformák a Gyokko ryu minden technikájában megjelennek. Ezután jön a Kihon kata és a Toride Kihon kata, amelyek egyszerű gyakorlatokat tartalmaznak ütésekre, rúgásokra, védésekre, dobásokra és megragadásokra. Sokan sokféle módon határozták meg hogy hány gyakorlat van és hogy melyik hova tartozik. Általában van három gyakorlat ütésekre, rúgásokra és védésekre, és öt a megragadásokra és dobásokra.

Az alaptechnikák után következik a kosshi-jutsu. A kosshi-jutsu technikái három fő részre tagolódnak: Joryaku no maki (fegyvertelen fegyvertelen ellen), Churyaku no maki (fegyvertelen tanto vagy kotachi ellen) és Geryaku no maki (fegyvertelen ken vagy yari ellen).

A Gyokko Ryu a kosshi-jutsu mellett a katana, a tanto és bo használatát is tanítja, de néhány bo technika kivételével sajnos ezek nem ismertek. A bo technikák többnyire a Ki kata mozgására alapulnak. A bo-t a kosshi-jutsu technikák hatékonyságának növelésére használja, bár nincs bizonyíték arra hogy volnának speciális bo technikái. Talán ez egy bizonyíték arra, hogy a bo-t nem tekintették igazi fegyvernek fegyveres ellenfél ellen a csatatéren, ahol a botot általában a hossza miatt az ellenfél távoltartására használták. (Azért, mert ez ütközik a kosshi-jutsu-val?) A Gyokko Ryu bo-technikái néhány kivételével sajnos nem ismertek, ugyanis az iskola több ága kihalt. A bo technikák többnyire a Ki kata (Sanshin kata) mozgásán alapulnak.

A Bugei Ryu Ha Daijiten szerint a Gyokko Ryu is ninpo iskola, bár Hatsumi sensei nem utal rá úgy, mintha kosshi-jutsu iskola lenne. Hatsumi szerint a kosshi-jutsu sok más Igai rendszer alapja is. Eddig még nem tudunk Gyokko Ryu kémkedési technikákról, de a stratégia és a filozófia fontos része a tanításának. Ez tisztán megmutatkozik a következő imákban is, amik a Gyokko Ryu-hoz tartoznak: Ten Ryaku Uchu Gassho (ima az éghez és a világegyetemhez), Chi Ryaku Futen Goshin Gassho (ima a szél köréhez) és Jin Ryaku Chi Sui Ka Fu Henka Ryaku (ima a föld, a víz, a tűz és a szél köréhez).

A Hanno Hon Itsu Gassho-t követik olyan mondatok, mint a "Shin Shingan - Isten szíve és szemei", "Kurai Dori - helyzetfelismerés" és "Bushigokoro womotte totoshi no nasu - a harcos szive nemes és bátor / a harcos szíve csodálatos és egyben a legfontosabb is". A Shin Shingan lehet az a képesség, amely segítségével gondolkodás nélkül meg lehet érteni a helyzetet, vagy az a képesség, amely által hallgatunk az ösztöneinkre.

Itt található a Gassho Kuji Kiri is. A Gassho a kezek imához való összefűzését jelenti, a kuji kiri pedig egy módját az akarat összpontosításának, amely során az egyén elméje a tudatos és a tudatalatti állapot között lebeg. A Gyokko Ryu-ban ezt Sanpo Gassho-nak nevezik, amely három kincset jelent: Kongo (felhők), Suirin (a víz gyűrűje) és Kaku Ghasso (tűz és szél).

A Kuden, a Gyokko Ryu filozófiai és stratégiai tanítása szájhagyományként terjed. Vannak persze titkok is az iskolában, ezeket hívják Hiden-nek. Ezt nem mindig írják le, hanem nagymesterről nagymesterre száll kuden-ként. Az egyik kuden azt mondja : "Kuden Hissho Ho - Mindig nyerj". A magyarázata ennek a mondásnak az, hogy soha ne engedd az ellenfeled nyerni, de sose használj erősebb technikát, mint ami indokolt. Ez fontos stratégia, amely sosem mutatja meg hogy az alkalmazója képességeinek mi a végső határa. Vannak stratégiák a Gyokko ryu-ban, melyeknek a neve Tenmon Chimon, az ég és föld technikái, melynek jelentése egyenlőre nem ismert.

A következő kilenc szabály, a Ninja no Kissoku, feltételezhetően a Gyokko Ryu-ból származik:

• A "NIN" jel a haza védelmét jelenti akár az életed árán is.
• Felejtsd el magad, légy türelmes és ne féld a halált.
• Veszélyben ne mondj semmit.
• Ha erős ellenfél érkezik, ne hódoljon be a szellemed.
• Szolgáld és védd a mestered éppúgy mint a szüleid.
• A bűn visszatart az előrehaladástól.
• A részegség eltorzítja az itélőképességet.
• Pusztísd el az ellenség erejét, de hagyd meg az életét.
• Másnak ne taníts a mestered engedélye nélkül.

Fontos történelmi események:

618-907: A kínai Tang-dinasztia alatt Cho Gyokko és Yo Gyokko (lehet hogy egy személy volt, vagy nem is kettő hanem sok) elhagyta a háborúskodó kínát és Japánba érkezett. Ők hozták Japánba azokat az alapokat, melyre késöbb a Gyokko Ryu épült. A legenda szerint az eredeti technikákat egy udvarhölgy fejlesztette ki (lehet hogy hercegnő) a kínai császári udvarban, aki gyors testmozgással támadott különböző pontokat a testen. Ez a bizonyos hölgy nagyon ismert volt a táncos és a harcos képességei miatt. Egy másik elmélet szerint egy kínai palotaőr fejlesztette ki ezeket a technikákat, hogy leküzdje az alacsony testfelépítésének hátrányait.

1354-1555: Sakagami Taro Kunishige, a tizedik nagymester a ryu-t Gyokko Ryu Shitojutsu-vá alakította. Ő alapította a Koto Ryu-t is.

1532-1555: Sogyokkan Ritsushi, a tizenkettedik nagymester, aki vagy a Kishu területről jött, vagy a Kishu Ryu-hoz is tartozott, átnevezte a Gyokko Ryu Shitojutsu-t Gyokko Ryu Kosshijutsu-vá. Ez a ryu mai neve is. Volt négy tanítványa, akik közül Akimoto Kanai Moriyoshi megalapította a Gikan Ryu-t, Sasaki Gendayu Sadayasu a Gyokushin Ryu-t, Suzuki Taizen Taro a Hontai Gyokushin Ryu-t, ami később az Izumo Ryu lett, és Toda Sakyo Ishinsai, aki a Gyokko Ryu és a Koto Ryu következő nagymestere lett.

1581: Oda Nobuo november harmadikán 46000 emberrel apja, Oda Nobunaga parancsára megtámadta Igát. A nagy csatát "Tensho Iga no Ran"-nak nevezték el. A japán harci krónikák megemlítik, hogy Momochi Sandayu (a Gyokko Ryu 14. nagymestere) bátran harcolt. Lehet hogy meghalt a csatában, mert többet nem hallottak róla.

1624: Toda Seiryu Nobutsuna a Togakure Ryu 24. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Kumogakure Ryu-ban és a Gyokko Ryu-ban is. Ő volt a Gyokko Ryu 18., a Gyokushin Ryu 11., a Koto Ryu 9. és a Kumogakure Ryu 4. nagymestere. Paul Richards könyvében más álláspontot fejt ki. Szerinte ezt Toda Shinryuken Masamitsu, a 32-ik soke valósította meg a XIX. században.

1909: Takamatsu Toshitsugu, a Gyokko Ryu 27. nagymestere megszerezte a nagymesteri címet a Gikan Ryu-ban (17.), a Kukishinden Ryu-ban (27.) és a Takagi Yoshin Ryu-ban (16.).

1972: Amikor Takamatsu soke meghalt, Hatsumi Masaaki örökölte az iskolát és megalapította a Bujinkan-t. Ő volt az első aki megismertette a nagyvilággal a Ninpo-t.

A Gyokko Ryu részei:

• Taihen Kihon (esések, az uke karddal támad)
  • Hira no kamae
  • Ichimonji no kamae
  • Jumonji no kamae


• Sanshin no kata (Shoshin Go Kei Gogyo no kata)
  • Chi
  • Sui (Mizu)
  • Ka (Hi)
  • Fu (Kaze)
  • Ku


• Ki Kata (ez az első három technika a Bujinkan Kihon Happo-ban)
  • Hidari Ichimonji no Kamae
  • Migi Ichimonji no Kamae
  • Hidari Hicho no Kamae
  • Migi Hicho no Kamae
  • Jumonji no Kamae


• Toride Kihon Kata (az utolsó öt technika (*) a Bujinkan Kihon Happo-ban)
  • Hidari Omote Gyaku *
  • Migi Omote Gyaku *
  • Hidari Omote Gyaku no Tsuki *
  • Migi Omote Gyaku no Tsuki *
  • Hidari Ura Gyaku *
  • Migi Ura Gyaku *
  • Hidari Musha Dori *
  • Migi Musha Dori *
  • Hidari Jigoku Dori (Musodori)
  • Migi Jigoku Dori (Musodori)
  • Ganseki nage * (talán csak Kukishinden Ryu?)
  • Ogyaku * (talán csak Takagi Yoshin Ryu?)


• Joryaku No Maki (12 technika fegyvertelen támadás ellen)
  • Kokuu
  • Renyo
  • Danshu
  • Danshi
  • Saka Nagare (Gyaku nagare)
  • Keoh
  • Hanebi
  • Ketoh
  • Yubi Kudaki
  • Ketsumyaku
  • Teiken
  • Sakketsu (Satei)


• Churyaku No Maki (8 technika tanto vagy kodachi ellen)
  • Ujaku
  • Seito
  • Da Shin
  • Ko Rai (Koraku)
  • Kou (Hanetsurube)
  • Shien
  • Hosen
  • Horaku


• Geryaku No Maki, Mutodori Gedan (8 technika katana vagy yari ellen)
  • Shunu
  • Shun Soku
  • Ichi Geki
  • Kaisoku
  • Ko Ryaku
  • Iaifuji (Iai tsui)
  • Chingan
  • Fuu (Fumo)


• A Gyokko ryu állásai
  • Ichimonji no kamae
  • Hicho no kamae
  • Jumonji no kamae
  • Doko no kamae
  • Shoshin no kamae
  • Hanin no kamae
  • Shizen no kamae
  • Bobi no kamae (talán Koto Ryu?)
  • Hira no kamae

a Gyokko Ryu mesterei

1. Ikai (a kínai Tang-dinasztia idején)

2. Hogenbo Tesshun (a kínai Tang-dinasztia idején)

3. Sasabe Tendo (a kínai Tang-dinasztia idején)

4. Hachiryu Nyudo (a kínai Tang-dinasztia idején)

5. Tozawa Hakuunsai (1156-1159)

6. Tozawa Shozuke (1161-1162)

7. Suzuki Saburo Shigeyoshi (1171-1180)

8. Suzuki Gobei

9. Suzuki Kojiro Mitsu (1288)

10. Tozawa Nyudo Geneai

11. Yamon Hyoun

12. Kato Ryu Hakuun (1394)

13. Sakagami Goro Katsushige (1532)

14. Sakagami Taro Kunishige (1542)

15. Sakagami Kotaro Masahide

16. Sougyoko Kan Ritsushi

17. Toda Sakyo Ishinsai

18. Momochi Sandayu (kb. 1542-1555)

19. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592)

20. Momochi Tanba Yasumitsu (1596-1615)

21. Momochi Taro Saemon (1615-1624)

22. Toda Seiryu Nobutsuna (1624-1644)

23. Toda Fudo Nobuchika (1644-1661)

24. Toda Kangoro Nobuyasu (1681-1704)

25. Toda Eisaburo Nobumasa (1704-1711)

26. Toda Shinbei Masachika (1711-1736)

27. Toda Shingoro Masayoshi (1736-1764)

28. Toda Daigoro Chikashige (1764-1804)

29. Toda Daisaburo Chikashige (1804)

30. Toda Shinryuken Masamitsu (1824-1909)

31. Takamatsu Toshitsugu (1909-1968)

32. Hatsumi Masaaki (1968-)