| [
9 ryu
»
Koto Ryu Koppojutsu
] |

Az iskola neve más értelmezés szerint "letaglózni a tigrist [az ujjakkal]".
A Koto Ryu Koppojutsu pontos eredete ismeretlen, de valószínűleg a mai Korea területéről került Japánba az őse, egy
Chan Buso nevű ember által. Ez az 1500-as évek előtt lehetett, mert Sakagami Taro Kunishige az 1500-as évek közepén
alapította meg Koto Ryu-t, majd további két generációnyi idő múlva formálta Toda Sakyo Ishinsai a Koto Ryu
Koppojutsu-t ryu-vá.
A
Bujinkan-on
belül a koppojutsu ([csont]törő technikák), a különleges biken
(
nindzsa
kard) harci stílusa (balkezes fogás)
és Muto Dori technikái (fegyvertelen fegyveres ellen) által vált híressé, hírhedtté. Jellemző rá a brutális, megsemmisítő
hatású támadás és védekezés. A neve is utal keménységére: a tigris letaglózása (az ujjakkal).
Ez az iskola nagyon fontosnak tartja az állandó szemkontaktust. A harcos mindig nézzen az ellenfél szemébe, pontosabban
a két szeme közé, a harmadik szemre, mert így ki tudja olvasni az ellenfél szándékait.
Az iskola egyik különleges lépése a yoko aruki, az oldalra lépés a lábak keresztezésével. Ez a stílus a szabadtéri harcra
koncentrál, nagy távolságot tart, így támadáskor be kell lépnie a támadónak az ellenfélhez. Technika közben viszont kis
távolságot tart. Ez lehetővé teszi, hogy rálépjünk az ellenfél lábára, így akadályozva meg a menekülésben, illetve még
egy sérülést okozva neki. Jellemző az iskolára a
metsubishi,
az ellenség szemének támadása illetve látásának zavarása.
A Koto Ryu 35 kyoshu-t
(gyenge pont, életpont) is támad. Ezek a technikák nagyon sok gyakorlást igényelnek, és több olyan kyoshu is van,
amelyek személyenként kicsit eltérő helyen vannak, ezeket csak próbálgatásokkal vagy intuícióval, esetleg a hatodik
érzékkel lehet eltalálni.
Takamatsu
sensei 9 évesen kezdett Koto Ryu-t tanulni, 13 évesen pedig már mestere volt a stílusnak. Önéletrajzában leírta,
hogy köveket kellet hosszú időn keresztül ütögetnie, hogy megfelelően kemény és erős ujjai, kézfejei és csuklói legyenek.
A Koto Ryu ugyanis a legkeményebb iskola, és a technikák egy jelentős része csak megfelelően felkeményített kezekkel
illetve testtel hajtható végre. A legendárium szerint az 1960-as években
Takamatsu
egy tokiói sportujságírónak megmutatta,
hogy mire képes a Koto Ryu, ha megfelelően használják. Egy több centiméter vastag deszkát ütött meg shako-ken-nel,
aminek eredményeképpen az öt ujja öt lyukat ütött a deszkába.
| 1. Sakagami Taro Kunishige (1542) |
| 2. Sakagami Kotaro Masahide (Bando Kotaro Minamoto Masahide) |
| 3. Sougyoku Kan Ritsushi |
| 4. Toda Sakyo Ishinsai (kb. 1542-1555) |
| 5. Momochi Sandayu (kb. 1570-1592) |
| 6. Momochi Sandayu (1596-1615) |
| 7. Momochi Tanba Yasamitsu (1615-1624) |
| 8. Momochi Taro Saemon (1624-1644) |
| 9. Toda Seiryu Nobutsuna (1644-1661) |
| 10. Toda Fudo Nobuchika (1681-1704) |
| 11. Toda Kangoro Nobuyasu (1704-1711) |
| 12. Toda Eisaburo Nobumasa (1711-1736) |
| 13. Toda Shinbei Masachika (1736-1764) |
| 14. Toda Shingoro Masayoshi (1764-1804) |
| 15. Toda Daigoro Chikahide (1804) |
| 16. Toda Daisaburo Chikashige (1865) |
| 17. Toda Shinryuken Masamitsu (1909) |
| 18. Takamatsu Toshitsugu (1910-1972) |
| 19. Hatsumi Masaaki (1968-) |