Kankaku 12
A NinjaWiki wikiből
Kankaku #12 : Köszönöm szépen
A múlt héten a fiammal néhány napot Gran Canaria turista negyedében töltöttem. Mivel utazásaim során számos szállodában megfordulok, ismerem a szállások és szolgáltatások minőségének változatosságát. Ebben (az amúgy jó) szállodában hallottam néhány dolgozó panaszkodását, hogy nekik dolgozni kell, míg mások szórakoznak. Akárhányszor ezzel találkozom, mindig eszembe jut hogy ezek az emberek arra koncentrálnak hogy mijük nincs, ahelyett hogy örülnének annak amijük van. A panaszkodás és a folytonos elégedetlenség az emberi elme egyik "betegsége".
Hatsumi sensei ezt írja a "Modern ninja" című könyvében: "Ha bármikor észrevesszük magunkon hogy megtámad a már említett betegség, a rövidlátás, gyorsan és csendben hagyjuk el a minket elnyomó világot, és élvezzük az élet teljességét."
Robin Sharma a következőket mondja: "Az igazi siker nem bonyolult, visszavezethető alapvető dolgokra. Eléréséhez minden nap csak keveset kell tenni, de fontos dolgokon kell változtatni. Ha ezeket következetesen betartjuk fantasztikus eredményeket érhetünk el…"
Néhány napja jöttem haza Párizsból a PIT-ről (Paris International Taikai, Párizsi Nemzetközi Taikai). Mindig megtisztelő egy tatamin lenni buyuimmal Peter Kinggel, Arnaud Cousergue-zsel és Sveneric Bogsäterrel. Barátaim jelenléte jó hatással volt rám – különösen az életemre, még úgy is, hogy csoportokban dolgoztunk és egy-egy órán egyszerre csak ketten voltunk jelen. Nagyon bölcsek és akaraterejük és kitartásuk páratlan. Köszönet az útitársaimnak. Minél többször hallom, annál inkább megértem Hatsumi sensei tanítását – Nem szabad letérni a megértéshez vezető útról. Vasárnap munkaügyben haza kellett mennem, és Mus – Arnaud egyik tanítványa – vitt ki a reptérre. Az úton mondott valami fontosat: "Azok taijutsuja, akik hisznek egy felsőbb hatalomban, nagyban eltér azokétól, akik nem hisznek." Mus, nagyon igazad van. Azok, akiknek erős a hite, vagy kötődése a misztikumhoz és az ismeretlenhez, általában kifejlesztenek egyfajta szívből jövő őszinteséget, ez a magokoro. Ennek segítségével a taijutsujuk jobban fejlődik, talán azért, mert úgy érzik, közelebbi kapcsolatban állnak az univerzális forrással.
Vissztérvea a hálához, sok olyan levelet, e-mailt, és telefont kapok tanítványoktól és barátoktól, melyben hálájukat fejezik ki. Igazából én vagyok hálás. Minden nap (akár többször is) a legegyszerűbb élethelyzetektől a legbonyolultabb történésekért, még akkor is, ha ez utóbbiak általában problémák. Robin Sharma ezt írja: "A légy szíves azt jelenti, tisztellek, a köszönöm pedig azt, hogy értékesnek tartalak." Teljesen egyetértek vele. Meg kellene töltenünk a Földet hálánkkal és biztos vagyok benne, hogy egy olyan világot teremtenénk, melyben több a szeretet és kevesebb a háború.
Azok a dolgok, melyeket problémának hívunk, komoly inspirációt adhatnak, mely segítségével tovább nőhetünk. Erről így vélekedik Hatsumi sensei: "Aki megijed az elé kerülő problémáktól az elfogadja azt, hogy napjai végesek. Abban a pillanatban a legalapvetőbb és legfontosabb az egészség, aztán az állóképesség (hogy leküzdjük a problémát – a ford. megjegyzése), és végül az, hogy előnyt tudjunk kovácsolni a helyzetből."
Az elmúlt néhány évben körülbelül 400 szemináriumot volt szerencsém megtartani, ebből csak ötöt kellett elhalasztani, vagy azért, mert a szervező megbetegedett, esetleg mert valamelyik rokonom vagy én betegedtem meg, az utolsót pedig azért, mert a testvérem a szeminárium napján hunyt el. Köszönet mindenkinek, aki szemináriumokat szervez, hogy segít a növendékeknek a rugalmas hozzáállást és szilárd jellemet kialakítani. Köszönet mindenkinek, tanárnak és növendéknek, aki részt vesz a szemináriumokon. Mindegyikőtöket szeretlek, és mindannyiótok fontos nekem. KÖSZÖNÖM SZÉPEN.
Nagy ölelés minden buyunak. Azokon a helyeken, ahol az év első felében órákat adhattam, és Japánba tett utazásaim során csupa remek emberrel találkoztam, nagyon szerencsésnek érzem magam.
NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM, ÉS FOLYTASSÁTOK AZ EDZÉST.
Pedro Fleitas González, Unryu
